A mi családunk nagyon "leveses". Míg a szüleinkkel éltünk falun, ott bizony a mindennapi ebéd része volt a leves. Volt, hogy hússal, de leginkább anélkül. Anyáink rendkívűl leleményesek voltak, szinte a semmiből varázsolták elénk. Önálló életünk első 7 évében egy kis nógrádi faluban tanítottam, na ott is tudták, hogy csak levessel teljes az ebéd. Mióta "városiak" sőt fővárosiak lettünk, szomorúan tapasztalom, hogy a menzán jó, ha hetente kétszer van leves. Persze nem kötelező menzán enni tudom, de az életvitelünk, a gyerekek elfoglaltsága miatt nekünk nincs más lehetőségünk. Tulajdonképpen igenis ehető a menzai kaja, sőt időnként még ötletet is lopok onnan. Így került ma az asztalra a kassai burgonyaleves. Egyetlen receptet találtam a neten, végül úgy gondoltam, saját kútfőből csinálom. Tulajdonképpen egy hagyományos tejfölös burgonyalevest csináltam, gazdagítva 30 dkg füstölt sonkával, répával. Szerintem nagyon finom lett.
Elkészítés:
Én megfőztem először a sonkát, majd apró kockára vágtam és félretettem.
A burgonyát és a karikára vágott répát, fehérrépát a sonka főzőlevében tettem fel főni, babérlevéllel, fokhagymával. Enyhén sóztam. Én rántottam és habartam is. Csináltam egy vékony paprikás rántást, amit elkevertem 1 tejföllel, majd a levesből hígitottam és szűrőn beleöntöttem. A végén ecettel ízesíettem.
Fincsi,fincsi! :-))
VálaszTörlésTejfölösen még nem próbáltam,de jól néz ki!:-))
Júj Mónika! Tudod milyen éhes vagyok, és hogy mennyire imádom ezt a fajta levest. Küldj gyorsan egy bögrécskével. Jó ötlet, be is vetem a jövő héten. Köszönöm.
VálaszTörlésA régebbi menzákon mindig volt leves is. Ez nem régi újítás, hogy nincs, erre felénk is így van. Pedig levest főzni nem kerül sokba, és mégis. Ezért (is) íratkoztam ki 2 éve a menzáról.
VálaszTörlésNagyon guszta ez a leves, biztosan ki fogom próbálni így, ilyen változatban. :)
VálaszTörlésSzia, most találtam meg a blogod, nagyon tetszik, gratulálok hozzá!
VálaszTörlésHanna anya a 6. csoportból
Szuper recept, köszönöm!
VálaszTörlés