Férjem szülei érkeztek látogatóba hétvégére. Ritkán jönnek és én igyekszem megbecsülni ezeket az alkalmakat. Egyszerű falusi emberek, a hagyományos ételeket kedvelik, már nehezen barátkoznak az újszerű ízekkel. Másfelől viszont bezsebelni egy dicséretet az anyóstól, az azért nem semmi. Ugyebár? Ez történt, amikor megkóstolták a tárkonyos levesemet. És a mama végig ott állt a hátam mögött a konyhában és figyelt, jegyzetelt. Hízott a májam mit ne mondjak. Apósom a borjúpaprikásért rajongott, és a túrós rétesszelet, amit egy csipetnél láttam egy pillanat alatt tünt el a tálról. Képet csak a levesről érkeztem készíteni.
Én így csinálom:
1 fej hagymát apróra vágok és 3-3 szál felkarikázott sárgarépa és gyökér társaságában kevés olajon megdinsztelem. Hozzárakom a kis darabokra vágott húst ( pulykamell, csirkemell) és 2 dl vízzel felöntöm. Amikor már majdnem kész beleteszek 15 dkg gombát vagy zöldborsót, 2-3 ek bio vegetát, 1 ek tárkonyt, 1 tk borsot és elfőzöm a levét "zsírjára". Ekkor 2 ek lisztet szórok rá, 1 pohár tejfelt keverek bele és felöntöm 2 liter vízzel. Egyet forralok rajta , fél citrom levével ízesítem.