2010. január 3., vasárnap

Kolbászos karaj





Már nagyon régen szerettem volna kolbászos karajt sütni. De olyan macerásnak tünt, hogyan szúrnám fel, stb. Annyira kedves volt a hentes, nemcsak felszúrta, hanem még a megfelelő kolbászt is belegyömöszölte. Ezután következett a neheze, a megfelelő recept megtalálása. Hosszas válogatás után, végül Limara technikáját alkalmaztam. Nem bántam meg. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen finom lesz, belül omlós, kívül ropogós. Rendkívül kiadós étel. Ez volt a szilveszteri vacsoránk majonézes krumplival, majd újévkor lencsefőzelékkel tálaltam. Ezenkívül még egyszer megvacsoráztunk belőle, és a maradékot szendvicsbe raktam a szombati kirándulásunkkor. 1,5 kg volt a karaj nyersen.
A receptet itt találjátok. Én nem tettem alá zöldfélét.

6 megjegyzés:

  1. Néz kérlek át, játszani hívlak, ha van kedved! A husi csodaszép, én is terveztem szilveszterre, de elmaradt, majd máskor.

    VálaszTörlés
  2. Saját blogomban nem igen főzögetek és élvezkedni átjárok a Nagy Főzősökhöz.Most elmondom hogy csak pár napja jutottam el hozzád, fogalmam sincs kitöl de nem is ez a lényeg. Ami a legjobban tettszik az a 3 kis kép a "rohan az idő" cím alatt a tökéletes zenei aláfestéssel.Egész napra a blogod letettem az asztalra és halgattalak két Áfa bevallás között.Köszönöm, Gabi

    VálaszTörlés
  3. Köszi lányok!
    Kiskukta! Megyek nézem!
    Gabi! Akkor a zenei ízlésünk hasonló.:))

    VálaszTörlés
  4. Júúújjjj de gyönyörűűűűűűűűűűű ---- maradt még egy kicsi belőle? Hozok egy szelet kenyérkét hozzá, vagy salit? :-)

    VálaszTörlés