Az úgy szokott lenni, hogy este fél 11 körül Molly leül a szoba közepére és onnan fixíroz bennünket és az ágyat. Ilyenkor szoktunk megágyazni. Eleinte nagyon visszahúzódó és szerény volt, megvárta amíg mi lefekszünk, kikapcsoljuk a tévét és elalszunk. Mostanában már nem vár semmire, ő az első, amint kirakom az ágyneműt behelyezkedik az ágy végébe. A lábamnál csucsukál. Reggel többször ellenőrzi, hogy felkeltem e már. Ha én felkelek, ő még tovább basáskodik a paplan tetején.
2011. július 5., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Annyira édes.Az enyém is velem alszik.de ő velem kell.és ha ő kell előbb .akkor addig nem hagy békén még fel nem kellek.
VálaszTörlésImádni valók.:)
Ez egy tündér kis kutya. Ó de jó lenne megsimogatni!
VálaszTörlésJaj de édes lett Molly! Hát ez a helyzet nálunk is nagyon ismerős, azzal a változattal, ha én reggel felkelek és kimegyek arra a kis helyre, akkor gyorsan a párnámon helyezi el magát. Én meg elvándorlok a másik szobába, ha netán még aludni szeretnék :) Imádni valóak.
VálaszTörlésPillantások itt is vannak...:D Az előre elszánt, elhatározott szabályokat olyan természetességel rúgják fel! :) Mármint a végén már nekünk természetes :D
VálaszTörlés*szinténállatbolond*
Nagyon jó dolga van ennek a kutyuskának! Édes pofikája van! Nálunk is úgy vannak kezelve az állatok / egy cicu, egy kutyi / mint ha gyerekek lennének..
VálaszTörlésNálunk is Falatka ébreszt bennünket, soha nem aludtunk egy ágyban,de a hálószobánkban van az ágya, és amíg pici volt mindig odavettük hajnalban magunkhoz és boldogan aludtunk tovább együtt. Most már reggel ő ébreszt, feltámaszkodik az ágyamra és nyalogatja a kezem, egy tündér kiskutya, imádjuk:-)))))
VálaszTörlésMár nincs kutyusom, de egy ilyen csodás lenne. Jelenleg cica vigasztal.
VálaszTörlésDe édes
VálaszTörlésNagyon aranyos!
VálaszTörlésTetszik a blogod, rendszeres olvasód lettem, a 200. Gratulálok!
Üdv: Zsófi