Tavaly üres volt a fa, imitt-amott mutatóba egy szem barack, idén bő terméssel látott el, nem győztem feldolgozni. 37 üveg lekvár lett és csak azért írom le, mert most másképp csináltam, mint eddig. Kevesebb előkészülettel járt, a főzési idő viszont hosszú volt, mivel én nem zselésítővel, hanem hagyományosan készítem.
Így készült:
A barackokat megmostam és kimagvaltam. Nem bajlódtam a héj leszedésével. Kicsit összenyomkodtam kézzel, majd feltettem főni. Kb. 4 kg fért el a fazékban. Sűrű kavargatások mellett 2 óra rotyogtatás után botmixerrel pépesítettem, majd tovább főztem még jó 3 órán át. Az utolsó órában tettem bele a cukrot, ami kb. 1 kg volt. A végén cseppentettem kistányérra és amikor úgy láttam, hogy "kenhető" állagú befejeztem a főzést. Üvegekbe raktam. A családnak ez a változat jobban ízlik, mint a darabosabb. Én a biztonság kedvéért késhegynyi szalicilt tettem a tetejére.
De finom ez a hagyományos lekvár!! Lesz mire rájárni a családnak, sokat dolgoztál :) !!
VálaszTörlésNagyon guszta tud lenni a jó házi lekvár az ízéről már nem is beszélve! Egészen más mint a bolti!
VálaszTörlésSzép mennyiség, de mivel finom, gondolom gyorsan is fogy majd!
VálaszTörlésNagyon ügyes vagy, 37 üveg elég lesz jó sok finomságra:)
VálaszTörlésNagyon szép színe van. Nagymamám sem szedte le soha a héját és éppen igy, kézzel marcangolták szét. Jaj de jó is visszaemlékezni azokra az időkre. Engem vittek nyaralni és egyben kifőzték a sárgabarack lekvárt majd amikor jöttek értem, főzték az újabb adagot. Na nem is nosztalgiázok tovább, pedig de jóóóó :)
VálaszTörlésCsodás színe van
VálaszTörlés