Nem is olyan pofon egyszerű jó darás metéltet csinálni. Például oda kell figyelni a gríz pirításánál, nem szabad elkapkodni, mert kemény marad, és pillanatok alatt képes odakapni is. A víz nem lehet túl kevés, sem túl sok. Mi nagyon szeretjük, a gyerekek kiváltképp. Jófajta baracklekvárral a tuti, de most mi szilvával ettük.
Én így csinálom:
1 bögre grízt kevés olajon megfuttatok, majd bögrényi vízzel felöntöm. Amikor a víz elpárolog, a dara megduzzad és szétesik morzsásra akkor van kész. Lehet, hogy még szükség van vízre, ha nem találjuk elég puhának. Megsózom, összekeverem a kifőtt tésztával,majd porcukorral és lekvárral tálalom.
Van, aki sósan eszi, akkor eleve több sót rakhat a grízbe.
Tegnap náluni is ez volt a vacsora :). Imádom, egyszerű és nagyszerű.
VálaszTörlésRemek, mintha nem is ez lenne a képen :)
VálaszTörlésJól néz ki Móni!
VálaszTörlésBoldog névnapot! Nézz be hozzám! Kicsit keresni kell a Cukker-blogger díjat!
Isten éltessen sokáig!:-)) Anyukám kedvence a grízes tészta, finom lehet a Tiéd is!:-))
VálaszTörlésBoldog névnapot!
VálaszTörlésNagyon régen csináltam grízestésztát, pedig mindenki szereti, no majd pénteken.
Monim! Istenke eltessen megegyszer eroben-egeszsegben!
VálaszTörlésHuuuu, de reeegen ettem ezt a finomsagot! Muszaly lesz majd elkeszitenem.Nem tudom a csalad hogy fogadja majd, de en szeretem.Koszi az otletet hozza! Puszika: ILDIKO
Sosem készítettem még grízes tésztát, pedig nagyon szeretem. Még a menzás verziót is.
VálaszTörlésBarack lekvárral! Mmmmmmmmmmmm...