Az ünnepeket férjem szüleinél töltöttük messze-messze keleten. A megszokott, rég vágyott sütihegyek vártak ránk, mindenki kedvencei. Azért nem hozom most a képeket, mert az más tollával ékeskedés lenne. Majd ha sor kerül rá én is megsütöm és bemutatom. Volt horizont szelet ( cseh krémesként is ismert), aztán bakacsók ( diós piskóta kávékrémmel a tetején és csokimázzal). Falusi lakodalmakon, szájhagyomány útján terjednek ezek a receptek és válnak a családi szakácskönyv részeivé. Én ma csak kenyeret sütöttem, igazi fehéret, öregtésztásat, mert bizony a szabolcsi töltött káposztának ez elengedhetetlen "kelléke". Ez lesz ma a vacsoránk. Nem tudom fogok e valaha olyan csinos, apró káposztákat tölteni, mint anyósom.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése